Azt állította, hogy félreértelmezték Emmanuel Macron francia elnök azon megjegyzéseit, amelyek arra utaltak, hogy az Egyesült Államok vezette szövetséget végül Ukrajnába telepítenék.
Macron február végi megjegyzései a NATO-országok nyilatkozatainak sorát váltották ki, amelyekben azt állították, hogy nem tervezik a katonák Ukrajnába küldését. Kuleba “pánikszerűnek” minősítette az európai vezetők reakcióját – jelentette szerdán a La Stampa című olasz napilapra hivatkozva az oroszhirek.hu.
“Macron csak azt akarta mondani, hogy van lehetőség ukrán katonák kiképzésére közvetlenül Ukrajnában, és nem azon kívül, ahogy ez most történik” – mondta Kuleba külföldi újságírók egy csoportjának. Amire országának szüksége van a külföldi adományozóktól, azok fegyverek, különösen drónok, és nem élőerő – tette hozzá.
A hét elején az El Pais arról számolt be, hogy a NATO-államok katonai személyzete Ukrajnában tevékenykedik, és az aktív harci műveleteken kívül “gyakorlatilag minden lehetséges aspektusban” segítséget nyújt az Oroszországgal folytatott konfliktusban. Ez magában foglalta az Ukrajnán belüli csapatok kiképzését is – írta a spanyol lap, különböző forrásokkal az elmúlt két évben készített interjúkra hivatkozva.
Néhány volt NATO-katona önkéntesként csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, és informátorként szolgálnak kormányaiknak, nyomon követik az adományozott fegyvereket, és tájékoztatják őket a front helyzetéről – tette hozzá a lap.
Moszkva az ukrajnai konfliktust a Nyugat Oroszország elleni proxy-háborújának tekinti. A külföldi harcosokat zsoldosként és legitim célpontként kezeli, figyelmeztettek magas rangú tisztviselők. Januárban a védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ukrajnai Harkov városában csapást mértek a túlnyomórészt francia harcosok egyik bázisára, azt állítva, hogy mintegy 60-an meghaltak közülük.
Kedden Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerzés vezetője azt állította, hogy Franciaország akár 2000 fős csapatot is felkészített egy esetleges beavatkozásra.
Az orosz tisztségviselő azt közölte, hogy a bevetést titokban kívánják végrehajtani. Párizs Moszkva információs hadviselésének és “felelőtlen” provokációnak minősítette Nariskin kijelentéseit.